|  | 
                    
                        |   |  
                        | 
                                
                                    | 
  
    | 
      Pénteken és szombaton élőzenével várunk minden kedves vendéget!  
 ....Térj be hozzánk vándor....   Éttermünk az osztrák határtól 300 méterre a bozsoki szőlőhegyen helyezkedik el. Az igazán patináns, magyaros csárda közvetlenül az erdő szomszédságában panorámás, 120 férőhelyes teraszával páratlan élményt nyújt az ide látogató vendégeknek.  
        
          |  | Szeretettel köszöntünk minden betérő vendéget kis hajlékunkba, reméljük kellemesen telik majd a nálunk töltött pár óra. Mi szeretnénk megőrizni és feleleveníteni a régi magyar konyha ízeit és hangulatát.
 
 Ha visszatekintünk a távoli múltra, rájövünk, hogy - bár megváltoztatva, finomítva - sok hagyományos receptünk ma is él a magyar konyhaművészetben. A halászlétől - amelyet hajdan még paprika nélkül, de bográcsban főztek őseink -, a füstölt, nyárson sütött húsokig, tejföllel behabart savanykás levesektől a honfoglalás után háziasított vaddisznó húsából készített sonkáig, kolbászig az ősi magyar ételek, ízek sokfélesége, amely kedves a mai ízlelőbimbóknak is.
 |  
        
          | Nem is tagadhatnánk, hogy az ősi örökség egy évezredes történelme során számtalan, sokféle külső behatás által módosult. Mátyás király korában a 15. században az itáliai konyha hatása finomította, gazdagította a magyar étkezést - hiszen Aragóniai Beatrix, Mátyás király hitvese számos szakácsot, cukrászt hozott magával. Ez idő tájt csaknem mindent lében, mártásban tálaltak. Ezeket erősen fűszerezték. Valójában a mai magyar háziasszony is legszívesebben így készíti el az ételeket. |  |  
        
          |  | A török hódítás kora keserves volt, konyhánk mégis új ízekkel gazdagodott. A legfontosabb változást a paprika megjelenése okozta, de a török időkben honosodott meg a paradicsom és a kukorica is.
 A jó magyar konyha mindeközben nem csak fejedelmi udvarokban és nemesi kúriákban volt jelen; a nép kosztja is ízletes és változatos volt, már amennyire a körülmények lehetővé tették. Az egyszerűség sohasem jelentett egyhangúságot a magyar étkezésben. Anyáink, nagyanyáink, dédanyáink értettek hozzá, hogy sok munkával, törődéssel ízessé és változatossá tegyék konyhájuk főztjét.
 
 Az ő példájukat szeretnénk mi is követni, figyelembe véve, hogy időközben a technika fejlődött, az idő felgyorsult, s e változások következtében étkezési szokásaink is módosultak. Azt nem állítjuk mi sem, hogy teljesen megváltoztunk volna, hiszen a magyar ízeket szeretjük ma is a legjobban. Akárhány esztendősek vagyunk, édesanyánk főztje esik a legjobban, arra emlékszünk a legszívesebben. És ezt szeretnénk mi is megőrizni s Önöknek „tovább adni“, amihez jó szórakozást és kellemes időtöltést kívánunk:
 |   Tóth Ernő, Tóth Gábor       |  
 
 |  |  
                        |  |  |  |